2.rész

2.rész

 Reggel az ébresztő órám költött.Nagyon izgultam,azt akartam,hogy ez a napom tökéletes legyen.Egyből a fürdőszoba elé szaladtam ahogy Beni is.

  -Na nem!Én megyek be először!-kiabáltam rá.

  -Nem,én megyek be.

 Mindketten azt vártuk,hogy kinyíljon a fürdőszoba ajtaja,mert még Regnina volt bent.Mikor kinyílt mindketten rárohantunk.Buktattuk egymást,ordibáltunk de végül én nyertem.
-Haha-nevettem gúnyosan.

 Beni pedig idegesen bement a szobába. Regina nevetve nézte a vitánkat.

 -Adj egy ötöst-mondta nevetve.

 Én gyorsan a zuhany alá bújtam,véletlenül ki is ment egy kis  víz,de most nincs időm felmosni,majd Benire fogom. A tükör előtt állva nézegettem magam.A hajammal szerencsétlenkedtem.Egy kis szemspirál és már kész is voltam.

 -Kész vagy már?-kérdezte Beni unottan.

 -Jöhetsz!

Kinyitottam az ajtót és a szoba felé kanyarodtam.

  -Végre.-mondta boldogan.

A szoba felé tartottam mikor eszembe jutott,hogy nem mondtam Beninek,hogy vigyázzon,mert csúszik a padló. Visszamentem,de már késő volt.Beni a vízen feküdt.

  -Áu!-mondta.

  -Jah...upssz...elfelejtettem mondani,csúszik a padló.

  -Upssz?- kérdezte idegesen.-Miért nem mondtad ezt egy pár perccel korábban?!-állt fel.

 -Te vagy a hibás!

 -Hogy én?!Jah,tényleg bocs,hogy nem olvasok a fejedbe!

 -Te sürgettél.

 -És ezért elfelejtettél szólni,ugye?

 -Hát,logikus!

 A vitatkozásunk után végre bementem a szobába.Nem tudtam mit vegyek fel. A szekrényembe kotorásztam,mindent felforgattam.Nagy nehezen megtaláltam a tökéletes ruhát. Lementem a konyhába,ahol anyu csinálta a reggelit,apa pedig egy újságot olvasott.

  -Mehetünk?-kérdezte apa,az újságot olvasva.

 Válaszoltam volna de anya közbe vágott.

  -András!-kiabált anya apára.-hogy mehetnének?Még nem reggeliztek!

 -De percek múlva indulnunk kell.-mondta apa.

 -De addig van még.Benita!Hívd le a bátyádat reggelizni.Na meg Reginát is.

 -Jól van anya.

 Felszaladtam az emeletre és lehívtam őket enni.Miután befejeztük az évest elindultunk.Elsőnek Reginát tettük le,egy más suliba jár.

 -Na akkor itt lennénk.-mondta apa.

 Kiszálltunk és bementünk a suliba.Féltem,nagyon.Hogy fogok barátokat szerezni? Beninek könnyű,hamar ismerkedik.Jó fej meg minden,de én...Nem bírtam,én ezt nem tudom megtenni.

 -Miért álltál meg?-kérdezte Beni.

 -Az igazság az...

 -Na?

 -Félek.-nyögtem ki.

 -Mitől?-kérdezte.

 -Biztos utálni fognak.-mondtam szomorúan.

 -Benita!-mondta komolyan.-te egy nagyon jó fej lány vagy,szép és okos.Biztos imádni fognak.Én már igazán ismerlek téged,ismerem az összes hibádat, és mégis szeretlek,úgyhogy gyere.-mondta mosolyogva.

 Annyira örülök,hogy Beni ilyen kedves volt velem,ritkán vagyunk ilyenek egymással.

 -Köszönöm,Beni...én is szeretlek

 -Nah gyere ide.-ölelt át.

Ezek után nagy levegőt vettem és Benivel együtt bementünk a suliba.A folyosón mentünk és észre vettem,hogy mindenki minket nézett.  

 -Hát,ez az osztályunk.-mondta Beni.

 -Oké.-mondtam ijedt hangon.

Bementünk az osztályba ahol nagy volt a hangzavar.Mikor beértünk mindenki leállt a beszélgetésből és Beninek köszönt. Nem gondoltam volna,hogy ilyen menő lett egy nap alatt.Három padsor volt,mindegyikbe négy kettes pad. Vajon hova fogok ülni?Beninek egyszerű volt,az összes fiú felajánlotta neki,hogy üljön mellé,nem csak fiúk sőt még pár lány is.Én meg mint egy lúzer ott álltam Beni mellett.Végül Beni valamilyen Kriszti mellé ült.Én pedig csak a tábla előtt álltam,kétségbeesetten. Beni szomorúan nézett rám.

 -Benita!-szólt Beni-ülj ide-mutatott a hátuknál lévő padra ahol egy jó fejnek tűnő lány ült.

 -Jól van.-mondtam és ezzel hátra mentem.

  Harmadik pad,nem is olyan rossz.

 -Szia-köszönt boldogan a lány.

 -Szia.-köszöntem vissza.

Egész aranyosnak tűnik.

 -Hogy hívnak?-kérdeztem.

 -Krisztina vagyok. 

 -Örvendek,Krisztina.-mosolyogtam.

 -És te?

 -Benita...Benita vagyok.

 -Á!Te vagy Csak Beny? A Facebook név?

 -Igen,én vagyok.

 -Láttam a képeidet.

 Csak elmosolyodtam.

 -És nagyon cukik vagytok együtt.

 -Mi?Kivel?

 -Vele-mutatott Benire.

 Gondolom látta a képeket amin Benivel vagyok.

 -Jah,tudod sokat piszkáljuk egymást meg veszekedünk,de nagyon szeretem.

 -Awwh.A kis szerelmesek.-mondta boldogan.

 -Hogy mi?!-döbbenetem meg.-Szerelmesek?!

 -Igen.

 -Na nem,Krisztina te nagyon félre érted a dolgot.

 -Miért?-kérdezte.

 -Beni az ikertestvérem.

Krisztina ledöbbent,és bocsánatot kért.

  -Semmi baj.-mondtam nevetve.

 Krisztina nagyon aranyos,remélem jóban leszünk,és hamarosan már nagyon jó barátnők leszünk. Az iskola nem volt vészes,az órák hamar teltek.Az osztályfőnök nagyon kedves. Egy idős férfi,neve Pető Ferenc,de azt mondja,hogy hívjuk csak úgy,hogy "Feri bácsi". A többi tanár nagy része fiatal,de még nem ismerhettem meg mindez,hisz ma csak 6 óránk volt. Hazamenet beszélgettem kicsit Benivel.

 -Képzeld! Ma Krisztina azt hitte,hogy mi járunk.

 -Fújj.-undorodott Beni.

 -Tudom,tudom.

 -Mondjuk neked szerencséd lenne egy ilyen jó pasival járni,mint én.

 -Beni.

 -Igen?

 -Ikrek vagyunk,és az ikrek pedig hasonlítanak.

 -Tudom,de akkor is jobban nézek ki mint te.

 -De hülye vagy!

 -Nem is!

 -Beni,ne kezdd!

 -Jól van.

  Otthon nem történt semmi különös. Hazamentünk,ebéd,házi csinálás,este pedig a szokásos program,a filmnézés. Ja,és bejelöltek páran ismerősnek a Facebookon meg betettek az "Osztálytársak" csoportba. Holnap több mindenkivel szeretnék megismerkedni,tetszik az osztály. :)